Ez az, amit nem lehet megunni!!!
2018.10.01. 19:13
Olyan szerencsém volt, hogy szeptember végén idén másodszor is ki tudtam ugrani a közeli Blekinge megyébe egy kis csukapergetésre. 15 éve járok Svédországba horgászni és hála az égnek a helyzet változatlan. A víz óriási, a szél fúj, az eső esik... és a csukák nagyok!

A tavaszi túrára az ívás vége felé került sor. Az időjárás még igen zord és hideg volt. Ilyenkor van, hogy nehezen tudjuk a csukákat kapásra bírni. El tudtam csalni magammal András fiamat is, aki rendesen feladta a leckét már az első napon. A 3-4 fokos hideg és a kellemetlenül eső hódara ellenére egy szép 100 centis példányt fogott klasszikus jerkeléssel egy növényes medertörésen.

Az 5 nap horgászat alatt csak nehezen tudtunk halakat fogni, de ami jött az igen darabos volt. Több halat is láttunk, de a csalikra csak nagyon ritkán adódott kapás vagy lekövetés. Az utolsó napon tudtam csak Andrást behozni. Rendületlenül órákon át hajszoltunk egy egészen sekély, növényekkel gazdagon benőtt öblöt, mert több kapitális halat is kiszúrtunk arra felé bóklászni . Olyan sűrű volt a növényzet, hogy igazán csak az egyhorgos gumihalat lehetett optimálisan elhúzni a hínaras felett. Késő délután végre az egyik koma úgy gondolta, hogy megkóstolja a gumihalamat. Kereken 100 centis volt ez is, így igazságos döntetlenben egyeztünk ki Andrással, és büszkén számoltuk össze az 5 legnagyobb csukánk hosszát: 455 cm.
A legmenőbb csali a Buster Jerk II és a shallow screw-val szerelt Pig Shad junior volt.

A szeptember végi látogatásnak egyedül vágtam neki. Izgalommal vártam a pergetéssel töltendő napokat, mert az ősz általában jó darabszámokkal kecsegtet. Az első napon már szembesülnöm kellett azonban azzal, hogy ez nem lesz fenékig tejfel. Ha kellően borult volt az ég, akkor kegyetlenül nagy volt a szél. Ha elviselhető erősségre váltott, akkor viszont a napsütés nehezítette meg a dolgomat és könnyítette meg a csukákét, hiszen tudvalevő, hogy svéd vizeken erős fényben nagyon nehéz őket becsapni. Az időjárás mellett a vízszint extrém ingadozása is kibabrált velem. Az utolsó napon 4 óra leforgása alatt 60-70 centit süllyedt a tengerszint.

A szél néha olyan erősen fújt, hogy jelentősen beszűkültek a meghorgászható pályák. Ha akadt is jó ötletem, akkor sem tudtam mindig eljutni oda a zord hullámok miatt. A legtöbbször sikeres lapos, növényes öblöket hiába firtattam órákon keresztül. Hiába váltogattam kisebb nagyobb csalikat, a sokszor bevált platók most még csak kapást sem produkáltak.

Arra gondoltam, hogy a mélyebb, de még növényes, 2-3 méteres, lesüllyedt szigeteket és töréseket fogom végignézni, de ezeken is csak 1-2 csukát fogtam. A meglepetés akkor ért, amikor színesítés képen az egyik mély területen dobálva a parti keskenyebb párkányszerű galériát céloztam meg. Lehet, hogy csak szerencsém volt, de egy szép 102 centis példány lett a jutalmam.

Gondoltam ebből rendszert csinálok és ezután tudatosan kerestem fel az ilyen, 3-4 méter mély, de növényes medrekhez közel eső, egészen sekély kifutókat. Az összes jobb halat ilyen terepről sikerült kivarázsolnom. Bár a darabszám egy kicsit jobb volt, mint tavasszal, de így is nevetségesen keveset bírtam elkapni. Viszont az 5 nap horgászat alatt 4 db 90 centi feletti egyedet tudtam megfogni és további kettő volt 80 centi körüli. A végső mérleg készítésekor az 5 legnagyobbra megint csak szép szám jött ki: 451 cm!

Az egészen kicsi csalikban bíztam nagyon, de hiába. Megint csak a szokásos 20 cm körüli gumihalak és kedvenceim, a kisebbik Buster Jerkek voltak a nyerők.

A sok magyaros panaszkodás és zsörtölődés helyett vígan állíthatom, hogy Svédországban a helyzet változatlan. Alig várom a következő utazást!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
astur 2018.10.28. 02:08:42
Ödönbá 2018.11.07. 15:14:34
matesi 2018.11.26. 22:31:52
A dunai szezonod eddig hogy alakult ezekben a rekord kisvizes időkben?
bazuka1 2018.11.27. 07:20:37
Az idei kisvíz eddig közepesen ad. Októberben jól jöttek a kisebb süllők, de darabosabb egy volt közte.
Idén a pergető OB egyik fordulóját a kedvenc szakaszomon rendezték, így itt is megjelentek a profi bicikliruhás versenyzők. Gondoltam átteszem a székhelyemet máshová, mert a Duna nekem mindig a meghitt szabadságot is jelentette és ez most csorbult. Mivel külső segítségem nincs és a magam feje után megyek ezért most még a kudarcos, keresgélő heteket, talán hónapokat élem. Bosszantó, hogy pont a novemberi időszakban, amikor ez a legjobbak között szokott lenni. Azért egy kedvcsináló emlékezetes jószágot már innen is sikerült kifognom. Talán ennek a története majd megér egy misét... de addig is gyűjtöm a tapasztalatot, a mondanivalót.
MáT 2020.08.28. 09:02:06
Ha a vírushelyzet engedi, akkor október egy ismerősömmel mi is megyünk Svédországba, Karskrone környékére.
Bár egy jó ideje nem volt itt bejegyzés, bízom benne, hogy eljut a kérdés hozzád.
Pár dolog érdekelne a felszerelést illetően. Nem kérlek meg, hogy írj egy külön blog bejegyzést illetően ;-), de ha itt kommentben egy-két infót tudnál adni, akkor megköszönném.
Szerinted milyen mennyiségben kell csalit betárazni egy ilyen egy hetes túrára? Elsősorban csukázni megyünk. Tudom, hogy kérdés, hogy eszik a hal, mert ha nem, akkor egy gumi is elég ;-) Te milyen erősségű felszereléssel pecáztál: bot,zsinór?
Milyen előkét használsz (titánium)?
Ugye vinnénk alapból az "átlag" erősebb hazai csukázó botjainkat, de ha kinti dolgokat olvas az ember, akkor az alapján a 40-80g-os jerk botjainkat kinevetnék ;-)
Előre is köszi!
bazuka1 2021.07.07. 09:49:51
Nem kell különösebben készülni extra felszereléssel. A magyar cuccoddal is bőven kiszórakozhatjátok magatokat főleg Karlskronában, ahol a darabszámok néha elképesztőek. Csónakonként nem ritka a napi 40-50 hal sem. Kisebb 10cm körüli woblerekkel, gumihalakkal, villantókkal is eredményesek lesztek. Volt olyan csónaktársam, aki 10-30g-os bottal, 10 centis piros, hagyományosan tűzött gumihallal 15-20 csukát fogott ki mire elrongyolódott a csalija. Célszerű persze a műanyag wobblereket jerk csalikat részesíteni előnyben a tartósság miatt. Sokat segít a gumihalnál, ha külön előkével és tüskével rögzítitek a horgot a csaliba, hogy fárasztáskor az maradjon csak a hal szájában. Így több tucat csukát is tudtok fogni anélkül, hogy a gumihal elhasználódna.
Én mindig titán előkét használok és minimum 30cm hosszút. Zsinórokban 12-15kg-os fonottakat tartok az orsókon. Egy erősebb 60-120g és egy könnyebb 30-70g-os 2 méteres jerk botot és egy 210 hosszú 120g-os hagyományos peremfutós botot használok általában.
De a Magyarországon használt közepes erősségű felszerelés is teljesen jó. AZ erősebb cucc csak a nagyobb tömegű csalik esetén indokolt. A dobótömeget és a zsinór szakítót csak akkor kell emelni, ha 80-120g-os csalikkal akartok dobálni. Ahhoz kellenek a 150g-os botok és 20kg körüli zsinórok. A halak miatt nem! Egy 15-40g-os bottal, 6-8kg-os fonottal is bőven ki lehet szedni egy 100 cm feletti csukát! Sőt, sokkal élvezetesebb.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal