Nem tehetek róla. A magyarországi horgászatok nem hagynak bennem olyan nyomokat, mint a svéd vizeken esett kalandok. Még akkor sem, ha igazából nem történt semmi különleges… csak fogtunk néhány csukát.

0.jpg

Új túra, új célpont. Az elmúlt két alkalommal ugyanoda, Blekinge megye leglátogatottabb részére, Karlskrona vizeire kirándultunk. Idén ősszel azonban a térség egy új területét derítettük fel cirka 30-40 kilométerre nyugati irányban a nagyvárostól. Négyünknek 5 nap alatt egy 25-30 négyzetkilométernyi térséget sikerült feltérképezni, de azt sem kielégítően, mert az erős szél megnehezítette a nyílt felületek felkutatását. A meglátogatott vízterület abban tért el az eddigiektől, hogy itt rendkívül sok ígéretes részt találtunk. Ez egyfelől izgalmas, másrészt azonban nehezebbé is tette a horgászatot, hiszen a halakat sokkal nagyobb kiterjedésben kellett keresnünk, és nem számíthattunk az eddig megszokott koncentrációra.

1_1.jpg

A szokatlan meleg ellenére a helyi erők szerint ilyenkor már megindul a lehűlés és gyakran a mélyebb 12-16 méteres részeken gyülekeznek a csukák a táplálékhalak alatt. Ott ahol a víztömeg még őrzi kissé a nyár melegét és a növényzet is ad rejteket.

1_0.jpg

Sajnos az 50-60km/h-s szél és gyenge helyismeretünk miatt ezeket nem tudtuk letesztelni, így csak a szokásos part menti növényzet és nádas adta gyönyörű horgászhelyek maradtak, azok viszont hektár számra.

1_1_1.jpg

A hely specialitása az eddig megismert öblökkel szemben, hogy itt eddig nem tapasztalt módon, a meredek, nagy tömegű sziklafalak előtt sem tör hirtelen 6-10 méteres mélységbe a víz, hanem a kövek előtt fekvő, 5-10 méter széles sekély platók után akár 40-50 méteres sávban elterülő 3-4 méter mély, növényekkel erdő-szerűen benőtt, izgalmas dzsungelt találunk. Ezek fölött sodródva, polárszemüveggel kutatva az átlátszó vizet, szinte beleképzeltük a sűrű, függőleges növényszárak közé az ott rejtőző óriási csukákat.

2_2.jpg

Nem fogtunk azonban ki jó időszakot és az első két napban alig fogtunk valamit. Igaz, a rengeteg új helyet előbb fel kellett alaposan térképeznünk, hogy a következő napok szélsőséges szélviszonyai közepette is tudjunk mindig valahol pergetni, legyezni. Igen legyezni, mert csónaktársam Tamás kizárólag legyezve próbálta horogra csalni a svéd dögöket. Elképesztő kitartással ostorozta a hullámokat és a part menti növényzetet. Nagyszerű teszt volt ez hiszen a csalik egy teljesen más palettájának fogósságát mutatta be ugyanazon időben. Az eredményességi mutató hitelességét kissé csorbítja azonban az a tény, hogy a bátrabban támadó csukákat végül tényleg a mélyebb részeken találtuk meg, ahol Tomi módszere már nem volt kielégítően használható, hiszen a sodródó, mozgó csónakból legyes felszereléssel a 3 méter körüli mélységben felkínálni a csukás streamereket szinte lehetetlen.

1_2.jpg

Én azonban bátran próbálkozhattam olyan nehezebb, kisebb villantókkal, vertikál woblerekkel, amik agresszív, gyors behúzással áttörtek a sűrű növényzeten és megállításkor kicsikarták a kapást a finnyásabb egyedekből is. Az ilyen helyeken a Flatt Shad 77 sinking és a magyar csukázó alap-csaliként köztudatba vonuló 13g-os Orcla villantó adta a halak többségét.

2_1_1.jpg

Mivel kedvenc módszerem a jerkelés és Tomi legyező technikájával is nehezen tudtam betelni, ezért egész végig nyomtuk a sekély növényes partokat is, igazán azonban csak az utolsó 2 napra jutott néhány említésre méltó akciónk. Folyamatosan láttuk a halakat és az egészen sekély 40-50 centis sűrűn benőtt laposokon sorra jöttek a ráröffenések, lemaradások, lekövetések, de a csukák iszonyú nehezen vágtak oda komolyan. Egy tölgyfás part mentén alig 50 méter driftelés és 3 dobás alatt 3 komoly méteres „mami” látványa tartotta bennünk a lélegzetet, de az istennek sem akarták felvenni Tamás félelmetesen pulzáló legyeit.

1_3.jpg

Érdekes, hogy a Svédországban megszokottakkal merőben ellenkezően most kizárólag 12 cm-nél kisebb csalikra volt kapásunk.

3_1.jpg

Egy hazai fejlesztésű és gyártású jerk csali a Cruelbaits Godfather vitte a prímet eredményességben. Megvallom őszintén, amikor itthon beszereztem, ettől a csalitól nem sokat vártam. Kicsinek tűnt méretben és a formájából, felépítéséből arra következtettem, hogy túlságosan hirtelen fog forogni a tengelye körül, ezért a nagyobb területek átfésülését igénylő, hosszabb slide-okra nem lesz képes. Szerencsére tévedtem! Mármint a használhatóságát illetően. Kiválóan kiegyensúlyozott profi gyártású jerk csali ez a kis „kegyetlen citrom”. Hamar megtaláltam azt a kétféle vezetési stílust, ami meghozta a sikert.

4_1.jpg

Az egyik az általam burning-nek nevezett gyors rángatás, amit a hirtelen keresztbe forduló, tömzsibb jerk-csaliknál alkalmazok előszeretettel. Ez abból áll, hogy a kívánt vízmélységet elérve, lefelé tartott spiccel 5-6 rövid, folyamatos, nagyon gyors rántást követően egy-két ütemet kihagyok, majd folytatom. Így a csali soha nem tud teljesen keresztbe fordulni és a kiválasztott rétegben extrém feltűnést keltve, villogva cikázik, majd megállításkor nagyon sokszor váltja ki a támadást.

A másik módszer, amire ez a fahal még inkább alkalmas, a felszín közelében, kis növényfoltokban lassan vezetett támolyogtatás. Amolyan járőrözést imitáló mozgás, legjobban a walk-the-dog vezetésre hajazó, nagyon realisztikus cik-cakk slalom úgy érhető el, ha a bot spiccét felfelé emelve nem engedem lesüllyedni a csalit, és pici finom pöccintéseket eszközölök. Annyira finomakat, hogy a kis „kegyetlen” ne forduljon teljesen át a saját tengelyén. Ilyen módon frankó járőrözéssé tudom összekötni a kitéréseket és nagyszerűen irányíthatom a csali útvonalát. Csodálatos látvány volt néha, amikor a felszín közvetlen közeléből hörpölték le a kis újdonságot.

5.jpg

A számok tükrében nem volt túl sikeres a túra, hiszen mindössze 32 csukát tudtunk csak fogni és a legnagyobb is alig lehetett 6 kilós. A már megszokottnak mondható dolgok azonban, a felderítések kimeríthetetlen számú variációja, a zavartalan szabadság, az öblök megunhatatlan hatalmassága és szépsége továbbra is rabul ejtő és arra ösztönöz, hogy minél hamarabb visszatérjek Skandináviába.

A bejegyzés trackback címe:

https://rablohal.blog.hu/api/trackback/id/tr647990867

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása