Gyorstalpaló szezonkezdet

2014.10.19. 16:01

Az elmúlt 15 évben egyszer álltam ilyen jól a szezon-kezdet elején süllőből. Igaz abban az évben – 2009-ben – egy jól sikerült svédországi gumihalazós hét dobta meg a számokat. Idén nem kellett skandináv túra a rekord számokhoz.1_6694_600_pic.jpg

Nyomasztóan gyenge nyári napok vannak mögöttem. Amúgy is rühellem a meleg, rovaros, szeles évszakot, de idén sikerült egy negatív rekordot is megdöntenem, amikor 11 haltalan dunai nap után a 12.-en sikerült csak süllőt fognom. Talán balinokkal vigasztalódhattam volna, kóstolgattam is őket néha, de valahogy azokhoz sem volt igazán kedvem. Hiába, amit nem szeretünk, azt általában rosszul csináljuk. Az ősz azonban szokatlanul jól indult. Míg én az új pályákon keresgéltem a főváros környékén, addig Attila a bevált délebbi részeken példátlan eredményességgel fogta a halakat. Amikor megfogta első 5 kiló feletti süllőjét, akkor engem is felbőszített és a jobban ismert helyek felé vettem az irányt.3_mix.jpg

A kedvező, megnyugodott, alacsony vízállás is növelte az esélyeim egy intenzív kurzus beindításához. A gyönyörű átlátszó víz már több mint egy hete lassan apadt és szerintem ilyenkor van a legjobb időszak az eredményes pergetésre. A bevetéseket egy-egy esti és hajnali kurzusra korlátoztam. De ez a napi kétszer 2 óra is bőven elegendő volt ahhoz, hogy kellő számú akcióban legyen részem. A gyalogos, parti túrákat mellcsizmával tettem fogósabbá, mert a sekélyebb partszakaszokon száraz lábbal, alacsony víznél már nagyon nehéz a kívánt törésen vezetni a műcsalit. Így viszont sok helyen majdnem úgy tudtam horgászni, mint a gumicsónakkal. Szinte párhuzamosan vezetgethettem a gumihalat a parttal és a lelassuló, visszaforgó részeken is sokáig ott tarthattam a csalit a forró pontokon.2_mix.jpg

Érdekes és izgalmas érzés ilyen módon pergetni. Sok kellemetlenséggel jár. A jegelt uréter, a kényelmetlen öltözet, a görcsös mozdulatlanságban eltöltött hosszú percek és a kiegészítő felszerelés kihasználhatatlansága, valamint a megszokottól eltérő, fárasztó testhelyzet (az emelt könyökök miatt) mind részei a játéknak. Törekedned kell arra is, hogy ne mozgasd a lábaidat, hiszen azzal lebuktatod magad. Aztán az első halnál szembesülsz azzal a problémával is, hogy az addig oly sok előnyt és a meder felé plusz centiket nyújtó 230-240-es feszes botod túl hosszú és kemény ahhoz, hogy a haladat kartávolságra a nyél alá vezesd. Ilyenkor jobban jönne egy rugalmasabb rövidebb pálca, meg némi gyakorlat ebben a műfajban. Persze ekkor már nem a gondokra figyelsz, hiszen a semmivel össze nem hasonlítható élményt nyújtó testközeli fárasztás kárpótol mindenért. Bár a fotózás is sokkal nehezebb, a visszaeresztést kedvelő horgász azonban szinte másodpercek alatt, minden felesleges bántalom nélkül eresztheti útjára a zsákmányt. A halak szinte a hasadnál rabolnak a vaksötétben a frászt hozva rád, és te arra gondolsz, bárcsak ősz volna egész évben!4-mix.jpg

8-10 centis gumihalakat vezetgettem a 2-3 méter mély vizeken. A mozgást persze a végsőkig próbálom lekönnyíteni, hogy a csali minél tovább lebegjen a megemelés után, de a fenékre érkezés még érezhető legyen. Ilyen módon 7g-ig tudtam eljutni a fejek könnyítésében. A módszer olyan eredményesnek bizonyult, hogy 4 egymás utáni alkalomból egyszer sem kellett üres kézzel hazamennem, pedig a zsákmány túlnyomó része épségben úszta meg a találkozót. Sok volt a kicsi 50-70 deka közötti példány, ezért – hátha a mérettel tudok szelektálni – megragadtam egy új beszerzésű 10 centis imitációnál, amely szenzációsan mozog a sodrásban. A megszokott farok-csóválás mellé egy finom kis kígyózást is produkál és mindezt egyformán jól tudja lassú és gyors behúzásnál is. Az eddig kedvenc Pulse shad-emet 9/2-re verte. Sajnos azonban a csali méretének növelése a jelentkezők méretét nem tudta növelni, csak a rontott kapások számát. 5_mix.jpg

Az utolsó alkalomra egy kisebb áradás érte el a területet és az átlátszóság is 30-40cm-rel csökkent. Ez azonban behozta a darabosabb egyedeket is, így koronázva meg intenzív talpaló kurzusomat. Persze barátaim tőlem délebbre folyó óriásokkal folytatott harcát csak irigykedve hallgatom, és erősen lehűlt tökeimmel abban reménykedem, jönnek azok a matuzsálemek még feljebb is!

A bejegyzés trackback címe:

https://rablohal.blog.hu/api/trackback/id/tr696807911

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jimmba 2014.10.26. 00:39:42

Szia Balázs!
Jó kis élménybeszámoló,szép képekkel!
Ha jól látom,akkor az új csalid awaruna gumi,igaz?
Gratulálok a halakhoz!

Üdv. Gábor

bazuka1 2014.10.26. 12:55:52

Szia Gábor!
Blogomon megpróbálom kerülni a reklámokat, és csak olyan esetekben térek ki a márkákra, ahol az feltétlenül indokolt. Itt szerintem nem az :-) Boccs! de szerintem sokan megismerik a fotókról a típust.
süti beállítások módosítása