Nyárbúcsúztató szezonkezdés a Tisza-tavon
2011.10.04. 11:01
Sok mindent megértem már a hazai vizeken, de arra nem emlékszem, hogy október 3-án csaknem 20 fokos vízben horgásszunk a Tisza-tavon. Ezért igazából nem is tudom, hogy ez egy nyári horgászat volt, vagy az őszi pergető szezon első napja. Mindenesetre jól sikerült, az biztos!
Attilával 9 óra körül értünk Füreden a kedvenc kikötőnkbe. A napi pergetést a csukákra terveztük összpontosítani, sikertelenség esetén egy kis sügerezést vagy balinozást még betuszkoltunk volna a programba. A célállomás a Füredi Holt-Tisza átfésülése után a Nagy-Morotva lett volna, de a kikötőben kaptuk a híreket, hogy az előző két napban a pergető bajnokságon az Óhalászi-holtág sokkal jobban szerepelt a Morotvánál, ezért a tervet mi is módosítottuk. Azt gondoltuk, hogy a szokatlanul szép és szélcsendes időben, a letisztult vízben a tározó sekély részeit vizsgáljuk meg tüzetesebben és délután bemegyünk Óhalászba is. Az Örvényi-Morotván kezdtünk, ami mindig egy kellemes bemelegítő pálya és gyakran ad halat is. Sajnos azonban hamar szembesültünk vele, hogy a megmozduló és felgyülemlő rucaöröm túlságosan megnöveli a meghorgászhatatlan sávot és eltávolít minket a töklevelestől. Egy órácskát azért rászántunk a csalik, felszerelések és a meder tesztelgetésére, de nem volt kapásunk, ezért tartottuk magunkat a tervhez és átmotoroztunk a tározóra.
A tározón azokat a lapos részeket kerestük, amik már adtak halat Attilának és nekem is többször. Ezek a területek a nádasok, sás mezők előtt húzódnak 30-100 méterrel. Gyakran torzsákkal, hínárral, töklevél vagy sulyom foltokkal tarkított, 50-100 cm mély pályák ezek, amelyek a téli vízszint idején szinte teljesen szárazra kerülnek. Vízeresztéskor az első pár napban még szoktak csukát adni, de ilyenkor gondoltuk a legjobbnak. Sajnos ritkán meghorgászható részek ezek, mert nyitottságuk és a sekély vizük okán egy kis szél esetén hamar felkavarodik az iszap, és ez rontja a fogási esélyeket. Ezúttal azonban tökéletesnek tűnt minden. A víz tiszta, a növényzet ideális és a csapatokban vonuló kishalak, valamint a gyakori rablások árulkodtak róla, hogy jól döntöttünk.
Ilyen viszonyok között csak a gyorsan vezetett vagy felszíni csalik jöhettek szóba, mert 40-50 centire a felszíntől már hamar elakadtunk. Attila a körforgókra és a wobblerekre szavazott, míg én jerk csalikkal, vékonyabb villantókkal és könnyebb fejű gumihalakkal próbálkoztam.
Egy fehér, gyorsan húzott Abu Toby kanállal hamar sikerrel mutatkoztam be, és csónakba tereltem egy másfeles csukát. Örömmel nyugtáztuk, hogy a módszer működik. Kisebb szünet után Attilát elcsábították az egyértelműen beazonosítható sügeres hajtások, és ezért kisebb körforgókkal szeretett volna egyenlíteni.
Sikerült is neki, mert a következő félórában gyakorlatilag bemutatta a területen jelen lévő ragadozó faunát. Egymás után kopogtattak a kisebb sügerek, amikből négyet-ötöt gyorsan kitermelt.
A sügereket kis csuka, majd kis balin követte. Ezalatt én a nagyobb csalikban bíztam, és nem is oktalanul, mert a nyílt vízen észlelt darabosabb csuka-rablások irányába dobálva egy hirtelen rántást követően 5-ös Kopyto gumihalam farka odalett.
Ezek szerint tényleg csuka-rablások voltak. Furcsa volt látni, hogy mennyire a nyílt vízen mozognak a jobb halak. Egy kis szélmozgás vagy egy elektromos motor sokat lendített volna a horgászatunk eredményességén, mert nagyobb terület tudtunk volna átvizsgálni, de így is hasznos tapasztalatokat gyűjtöttünk.
Kicsit vonakodva hagytuk ott ezt az ígéretes pecát, de mindenképpen szerettük volna letesztelni Óhalászi mélyebb, növényes részeit is, átköltöztünk hát a holtágra. Odabent idilli volt minden. A növény-helyzet már teljesen jól kínálta a meghorgászható utcácskákat, a kora délutáni Nap pedig nyári meleget varázsolt a ladikba.
Nem csoda, hogy az itt már jól bevált könnyű-kanalas ejtegetés nekem rövid idő elteltével sikert hozott egy 3 kiló feletti 72 centis csuka személyében.
A tározón használt vékonyabb kanalak helyett a kövérebb formájúakra váltottam, és ezek általában jól működnek a mély, tökleveles foltok között. Néha távolabb álltunk a növényzettől, hogy a meder-törés lakóit se felejtsük ki a szűrésből.
Ilyenkor egy kicsit nehezebb villantók is előkerülhetnek, mert a vízmélység ilyenkor vízeresztés előtt néhol eléri a 4 métert is. A meder most sem adott halat ezért a töklevest vallattuk tovább.
Egy rontott kapásom után nem sokkal megint sikeres voltam és egy másfeles jószág bánta a favorit módszert. Attilának is végre kapása volt, de nem is egy, hanem három. Sajnos egyik sem lett meg, pedig volt, amelyik igen jól fékre-húzott.
Késő délután nagy dilemma előtt álltunk, mert bizakodhattunk volna a holtág törésén estefelé beinduló mozgásban is, de Attila javaslatára inkább a tározó délelőtti, pezsgő részeit választottuk és gyorsan átutaztunk oda, mondván, ha napközben olyan jó halsűrűség volt, akkor fényváltáskor csak fokozódni fog az aktivitás. Nem is csalódtunk. A tározón intenzív volt az élet. A sás közelében továbbra is sügérhajtásokat láttunk, de a part menti növényzettől egészen távol, a tükörsima vízen észleltük a nagy csuka-rablásokat, így hát csendben próbáltunk dobástávolságba csúszni a dögökhöz.
Attila körforgóval csalizott, én villantóval. Attila jobban döntött. Előbb egy kiló feletti példányt kezelhetett le, majd a ramazuri elültével, és egy kicsit odébb lopózva komoly kapást könyvelhetett el. Az eddigi heves, rántós kapások helyett ezúttal szépen benne maradt a bot spicce a ránehezedő halban. Így csak a darabosabb jószágok rabolnak!
A szokatlanul meleg víz miatt a csuka nagyon keményen küzdött és igazi élmény volt a fárasztása. Többször keresztbe szaladt a csónak alatt és a nem túl biztos akadás miatt Attilának nagyon észnél kellett lennie, hogy megfoghassa. A drótelőkéből is gombolyagot csinált, de nem kerülhette el a sorsát ez a 5 kiló körüli 80 centis, gyönyörű hal. Megkoronázta a napunkat. Ilyen bevezető után feltöltődve várjuk a tiszatavi szezont!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://rablohal.blog.hu/api/trackback/id/tr283277378
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
steveolson · steveolures.com 2011.10.04. 14:11:32
Jó kis peca lehetett!
Gratulálok a gyönyörű csukához!
Gratulálok a gyönyörű csukához!
oscarson 2011.10.16. 16:26:30
Mindig kedveltem a Tisza tavat,gyönyörű, természetes környezetben lehet ott horgászni. A képek és a halak nagyon szépek. Gratulálok.