Olyan szerencsém volt, hogy szeptember végén idén másodszor is ki tudtam ugrani a közeli Blekinge megyébe egy kis csukapergetésre. 15 éve járok Svédországba horgászni és hála az égnek a helyzet változatlan. A víz óriási, a szél fúj, az eső esik... és a csukák nagyok!

img_20180926_152843.jpg

A tavaszi túrára az ívás vége felé került sor. Az időjárás még igen zord és hideg volt. Ilyenkor van, hogy nehezen tudjuk a csukákat kapásra bírni. El tudtam csalni magammal András fiamat is, aki rendesen feladta a leckét már az első napon. A 3-4 fokos hideg és a kellemetlenül eső hódara ellenére egy szép 100 centis példányt fogott klasszikus jerkeléssel egy növényes medertörésen.

100_dupla.jpg

Az 5 nap horgászat alatt csak nehezen tudtunk halakat fogni, de ami jött az igen darabos volt. Több halat is láttunk, de a csalikra csak nagyon ritkán adódott kapás vagy lekövetés. Az utolsó napon tudtam csak Andrást behozni. Rendületlenül órákon át hajszoltunk egy egészen sekély, növényekkel gazdagon benőtt öblöt, mert több kapitális halat is kiszúrtunk arra felé bóklászni . Olyan sűrű volt a növényzet, hogy igazán csak az egyhorgos gumihalat lehetett optimálisan elhúzni a hínaras felett. Késő délután végre az egyik koma úgy gondolta, hogy megkóstolja a gumihalamat. Kereken 100 centis volt ez is, így igazságos döntetlenben egyeztünk ki Andrással, és büszkén számoltuk össze az 5 legnagyobb csukánk hosszát: 455 cm.

A legmenőbb csali a Buster Jerk II és a shallow screw-val szerelt Pig Shad junior volt.

obol_01.jpg

A szeptember végi látogatásnak egyedül vágtam neki. Izgalommal vártam a pergetéssel töltendő napokat, mert az ősz általában jó darabszámokkal kecsegtet. Az első napon már szembesülnöm kellett azonban azzal, hogy ez nem lesz fenékig tejfel. Ha kellően borult volt az ég, akkor kegyetlenül nagy volt a szél. Ha elviselhető erősségre váltott, akkor viszont a napsütés nehezítette meg a dolgomat és könnyítette meg a csukákét, hiszen tudvalevő, hogy svéd vizeken erős fényben nagyon nehéz őket becsapni. Az időjárás mellett a vízszint extrém ingadozása is kibabrált velem. Az utolsó napon 4 óra leforgása alatt 60-70 centit süllyedt a tengerszint.

holaviz.jpg

A szél néha olyan erősen fújt, hogy jelentősen beszűkültek a meghorgászható pályák. Ha akadt is jó ötletem, akkor sem tudtam mindig eljutni oda a zord hullámok miatt. A legtöbbször sikeres lapos, növényes öblöket hiába firtattam órákon keresztül. Hiába váltogattam kisebb nagyobb csalikat, a sokszor bevált platók most még csak kapást sem produkáltak.

csali_dupla_1.jpg

Arra gondoltam, hogy a mélyebb, de még növényes, 2-3 méteres, lesüllyedt szigeteket és töréseket fogom végignézni, de ezeken is csak 1-2 csukát fogtam. A meglepetés akkor ért, amikor színesítés képen az egyik mély területen dobálva a parti keskenyebb párkányszerű galériát céloztam meg. Lehet, hogy csak szerencsém volt, de egy szép 102 centis példány lett a jutalmam.

102_dupla.jpg

Gondoltam ebből rendszert csinálok és ezután tudatosan kerestem fel az ilyen, 3-4 méter mély, de növényes medrekhez közel eső, egészen sekély kifutókat. Az összes jobb halat ilyen terepről sikerült kivarázsolnom. Bár a darabszám egy kicsit jobb volt, mint tavasszal, de így is nevetségesen keveset bírtam elkapni. Viszont az 5 nap horgászat alatt 4 db 90 centi feletti egyedet tudtam megfogni és további kettő volt 80 centi körüli. A végső mérleg készítésekor az 5 legnagyobbra megint csak szép szám jött ki: 451 cm!

90_dupla.jpg

Az egészen kicsi csalikban bíztam nagyon, de hiába. Megint csak a szokásos 20 cm körüli gumihalak és kedvenceim, a kisebbik Buster Jerkek voltak a nyerők.

csalik.jpg

A sok magyaros panaszkodás és zsörtölődés helyett vígan állíthatom, hogy Svédországban a helyzet változatlan. Alig várom a következő utazást!

A bejegyzés trackback címe:

https://rablohal.blog.hu/api/trackback/id/tr2614275397

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

astur 2018.10.28. 02:08:42

Mióta (sok-sok éve) megismertem a blogot gyakran benéztem ide, szívesen olvasgattam a régebbi történeteket is, sokat közülük újra meg újra. A jó 3 és fél szünet után nagy meglepetés volt az új írás. Gyönyörű halak, nagyszerű élmény lehetett! Gratulálok és remélem a jövőben gyakrabban hallatsz majd magadról és fogásaidról!

Ödönbá 2018.11.07. 15:14:34

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Sajnáltam hogy elnémult az oldal, de azért néha benéztem, most örömmel látom hogy újra írsz! Ha időd engedi, és van kedved, írj gyakrabban. Szívesen olvasom. Szerintem vagyunk még ezzel így páran! Gratulálok a halakhoz, szép fogások!

matesi 2018.11.26. 22:31:52

Én is örültem az újabb írásnak. Sajnos a horgászblogok kihaló faj lettek. 5-6 éve nagyon pörögtek, annyi jó blog volt, hogy szinte ki se kellett menni az embernek horgászni, annyi kaland, élmény érte ezeknek a beszámolóknak az olvasása közben. Pelsológia, atyafipeca, Vass Csaba, Gégény stb. írásai, szinte egyszerre, úgy 3 éve mind megszűntek. Nagy űr maradt utánuk, az biztos. Ez a blog a legjobbak közé tartozott, mind "szakmaiságban", hasznos információtartalomban, mind szórakoztató, könnyed stílusában. Egy-egy cikk elolvasása után mindig összeszorult a kezem a pecabotot keresve. :))
A dunai szezonod eddig hogy alakult ezekben a rekord kisvizes időkben?

bazuka1 2018.11.27. 07:20:37

Köszönöm a dicsérő szavakat. Én akkor írok, amikor van valami mondanivalóm és az kellően meg van alapozva. Más esetben úgy felhígulna a tartalom, hogy nem lenne érdemes később elolvasni őket. Nincs "gazdasági" kényszerítő erő, így (és csak így)a blogírás is 100%-ig megmaradhatott örömteli hobbinak.
Az idei kisvíz eddig közepesen ad. Októberben jól jöttek a kisebb süllők, de darabosabb egy volt közte.
Idén a pergető OB egyik fordulóját a kedvenc szakaszomon rendezték, így itt is megjelentek a profi bicikliruhás versenyzők. Gondoltam átteszem a székhelyemet máshová, mert a Duna nekem mindig a meghitt szabadságot is jelentette és ez most csorbult. Mivel külső segítségem nincs és a magam feje után megyek ezért most még a kudarcos, keresgélő heteket, talán hónapokat élem. Bosszantó, hogy pont a novemberi időszakban, amikor ez a legjobbak között szokott lenni. Azért egy kedvcsináló emlékezetes jószágot már innen is sikerült kifognom. Talán ennek a története majd megér egy misét... de addig is gyűjtöm a tapasztalatot, a mondanivalót.