Túránk 4. horgásznapján nagy reményekkel ültünk autóba. Három gyengére sikeredett horgászat után az északabbra fekvő Öxelosundba vitt utunk, ahol Zsolt Vestersund meghívására az általa jól ismert szigetvilágot terveztük felderíteni.

 

Az időjárási előjelek továbbra sem voltak bíztatóak. Az elmúlt 6 évben még nem voltunk úgy ezen a területen, hogy láttuk volna a nyírfát levélbe borulni. Márpedig az elmúlt 4-5 nap hihetetlen nyári időjárása bedurrantotta a növényvilágot és szinte percről percre zöldült a táj. A szemünknek tetszett, de én valahogy tartottam ettől az extrém melegtől.

150 km-nyi utazás már meg sem kottyant és másfél óra alatt, reggel fél 9-re az oxelösundi kikötőben voltunk. Itt Zsolt pompás Buster hajója és szívélyes fogadtatása várt minket. Pár perc beszélgetés és készülődés után már bizsergett a tenyerünk, pedig a szélcsend és a kápráztató napsütés nem sok jót ígért. Mindketten vakartuk a fejünket, akkor még nem sejtettük, hogy kellemes kis horgászatban lesz részünk.
A meghorgászásra váró szigetvilág teljesen más pálya, mint a Syrsan. Itt sokkal nagyobb kiterjedésű a sekély víz, mégis kevesebb a nádas. A nyílt tenger közelebb van, de ennek ellenére a sok kis sziget miatt az öblök védettebbek és nagyobb szélben is jól lehet pergetni. Az aljnövényzet is sokkal dúsabb és gyakoribb, mint a nagyobb fjordok mellék-öbleiben, viszont a víz jóval átlátszóbb, ezért fokozott igény van egy kis szélre, ami megtöri a felszínt és felkavarja a talajt evvel rontva a ragadozók érzékelését. Az ilyen vízben a csukák agresszívebben támadnak. Az átlátszó, akvárium-szerű öblökben többször megfigyeltünk már portyázó halakat, amiket hidegen hagyott a tökéletesen élethű műcsali is, vagy ha nagy nehezen megtámadta, akkor az utolsó pillanatban visszahőkölt. Ezért is aggódtunk, amikor az első két beállásnál remek növényhelyzettel találkoztunk, de a felszín tükörsima volt.
Ezt Zsolt is hamar felmérte és egy olyan öbölbe vezette a csónakot, ahol egy kicsit lazább volt a talaj és a kevéske szél is jobban befújt. Most szembesültünk az ilyen gyors hajó előnyével. Egy ilyen átállás nekünk fél óránkba telt volna, a 40 lóerős, villámgyors Yamahával azonban akár 10-15 célpontunk is lehet naponta. A nádastól ideális távolságra horgonyoztunk le és 10-15 dobás után végre Máté megtörte a jeget egy csuka mintázatú Buster Jerkkel fogott 63 centisével. Azt gondoltuk végre jó helyen vagyunk, de csak egy további kapásunk volt ezen a helyen, ezért egy még sekélyebb rész felé igyekeztünk, ahol a víz még zavarosabb volt és a nádas is nagyobb területen húzódott végig.
A nád előtti laposon elszórtan még növénymezők is voltak. A terep kísértetiesen hasonlított vademarsviki és trosai fogós platóinkra. Éreztem, ez lesz a mi helyünk! 5-6 dobás után kaptam egy jó kapást a csónak előtt Zam-tail-re. A fehér gumihal kell ide! A gyorsabb csali jobban ingerli az itt tartózkodó halakat. Zsolt hitetlenkedve nézte a feltűzött gyöngyház fehér, 15 centis Pulse shadet, de a következő dobásnál már látta is, hogy milyen eredményes. Előbb egy 85, majd egy 90 centi feletti csukám maradt le a csónak melletti harcban, aztán pár perc múlva már megfogtam egy darabosabb 80-ast. A halak ott voltak körülöttünk, csak a megfelelő csalit várták. A következő 10 percben Máténak is elment egy típusosabb hala és nekem is egy közepes, de mellé még volt 2 jó kapásom is. Nagy nehezen a következőt már sikerült csónakba terelni, de az csak 62 centis volt. Szembesülnünk kellett a gumihal hátrányával: az egyágú horogról a melegedő, 9-10 fokos vízben már megerősödő csukák könnyen leverik magukat. A következő 1 órát a nádas előtti platón töltöttük 2-3 átállással. A gumihalat sekély jerk csalira cseréltük a dupla 3-as horgok miatt. A kapások abbamaradtak. Biztosan volt pár lekövetésünk, de ezeket a zavaros víz miatt nem láthattuk.
A szünetet kihasználva kölcsönkértem Zsolt szerelését, mert rövidebb, 6 lábas botjára és a rajta lévő SPRO Rapper csalira voltam kíváncsi.
Ahogy az lenni szokott a kölcsön-szerelék meghozta a szerencsémet. Éppen azt teszteltem, hogy milyen gyorsan emelkedik ez a felúszó glider. A csali már 2 másodperce állt a felszínen, amikor egy hatalmas burvány leszippantotta. A tettes egy gyönyörű cirkálósúlyú 85-ös volt, amit annak rendje és módja szerint a jól akadó 3-as horgok segítségével csónakba segítettem. Zsolt persze gutaütést kapott, mert eddig még kapása sem volt erre a csalira. De nem sokáig pihenhettünk, mert Máté is alakított.

Régóta dobált már a papagáj színű kedvenc Busterével, amikor végre elkapott egy nehézsúlyút. A csodás 91 cm-es állat érdekes módon azon a területen marta le a csalit, amit jó 10 perccel korábban mindhárman intenzíven ledobáltunk. A fárasztás kimenetele nem lehetett kétséges, mert a hatalmas Bustert a csuka torokra szívta. Szerencsére sikerült úgy kiműtenünk a jerket, hogy életben maradjon a szép hal és csakúgy, mint minden társa ő is szabadságot nyerjen a fotózás után.

A remek délutánt követően már csak elvétve akadt kapásunk és még vagy 6-7 helyet leteszteltünk Zsolt kalauzolásával. Sajnos a szél lecsendesedett és az esti órák már teljesen süketek maradtak. Kellemesen elfáradva és sok hasznos tapasztalattal meg egy jó baráttal gazdagodva tértünk haza. Reméljük a közös horgászatokat minél hamarabb megismételhetjük.

Az 5. napon a nyár tovább folytatódott. És mi újra a Syrsanon horgásztunk. Szél alig volt, DNY-i irányból a nap folyamán is alig erősödött 12 km/h fölé. A Nap végig sütött, a hőmérséklet délutánra 20 fok fölé emelkedett. A híd előtti öbölben kezdtünk, de sehol semmi, összesen nekem volt egy kapásom egész bent egy Busterre, de nem lett meg. Kicsit kockáztattunk a gyenge szelet látva és még messzebbre merészkedtünk. Átálltunk a híd másik oldalán fekvő, nagy sekély öbölbe, ahol nagyon jónak nézett ki a pálya. Olyat láttunk, amit a 4 nap alatt egyszer sem: egy másik horgász csónakot. Nem messze tőlünk egy kis család (3 gyerek + apuka) pergetett, de sem nekik sem nekünk nem volt kapása. Alig hittük el, mert minden tökéletesnek tűnt, még a szél is finoman befújt. Végre Máté fogott egy 56 cm-est, de utána hiába álltunk át többször is, nem volt mozgás. Visszamentünk a híd elé, az én kedvenc helyemre, de semmi.

Visszamotoroztunk a Syrsan Ny-i oldalán fekvő nagy öbölbe és itt zártunk. Én egy 76-ost fogtam Buster sügérrel és Máténak elment egy 70 centi körüli a papagájra. Nagyon gyenge nap volt.

Utolsó napon a Syrsan észak-keleti oldalát fésültük végig, azt a partszakaszt, ahol még eddig nem horgásztunk. Nem sok reményt fűztünk a fogásokhoz, mert az itt fekvő nádasokhoz hasonló terepen egész héten még csak kapásunk is alig volt. Egy hatalmas lapos torzsmezőt leszámítva az itteni nádasok, ahogy a képen is látszik élesebb határral, mélyebb vízben állnak. Sejtésem szerint nyáron lehetnek jobb pályák. Sajnos az időjárás nem változott, talán a szél egy kicsit erősödött. Várakozásunk beigazolódott, mert 2 gyenge kapáson, egy lemaradt kisebb csukán és Máté becsületmentő 51-es jószágán kívül egész nap semmi eseményünk nem volt.

 

Zárásnak ideteszem a Syrsan feldolgozott térképét. Szokás szerint sárgával a jónak tűnő, pirossal az eseményt is adó területeket jelöltem.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://rablohal.blog.hu/api/trackback/id/tr452861478

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Bogyo_bacsi · http://pecazas.blog.hu 2011.10.31. 08:26:09

Szia Bazuka!

Átolvastam az összes Svédországi történetedet. Igazán irigylésre méltó kalandokban volt részetek és gyönyörű halakat fogtatok odafenn...
A jövőben talán én is belevágok majd egy ilyen túrába, csak előtte rendeződjön kicsit a gazdasági környezet... :o)
Majd mindenképpen számítanék tőled tippekre, tanácsokra... :o)
Üdv.

Tom
pecazas.blog.hu/

bazuka1 2011.11.05. 15:14:37

Szia Tom!
Az az igazság, hogy még a tizedét sem írtam meg azoknak a kalandoknak, amiket a skandináv túrákon megéltünk. Sajnos a svéd posztok olvasottságából azt tapasztalom, hogy nem sok embert érdekel ez a téma, ezért csak akkor fogom folytatni a sorozatot, ha nagyon kikívánkozik belőlem. Viszont szívesen segítek bármikor bármilyen infoval. Keress meg nyugodtan!