Asszony-wobbler szalonnával

2011.03.16. 08:43

Múlt héten különleges öröm ért. Asszony István postán küldött nekem hármat az általa készített wobblerekből. Tetszetősek és jól kidolgozott masszív darabok. Egy rövidke csali tesztelésre vágytam a Dunán, no meg frissen javított gumicsónakomat és motoromat is ki kellett próbálnom. Arról nem is beszélve, hogy egy jó darab angolszalonna is került a csomagok közé...

A tilalom alatt általában pihentetem a pergető felszerelést, de úgy gondoltam senki sem róhat meg azért, ha egy szalonnasütés keretében dobok néhányat új ajándékaimmal. Az időjárás és a víz gyönyörűnek ígérkezett, ráadásul mindkét fiam velem tartott, tehát irány a kulcsi Duna! Szép délutánt töltöttünk el a makádi kőrugany homokos zátonyán. Alant láthatjátok a wobblerekről és kirándulásunkról készült képes beszámolót.

Tartósan alacsony vízállás volt mostanában a Dunán. Szépen kirajzolódtak a partok. Jobb lett volna egy ilyen szép nyugodt, tiszta víz januárban.

Ideiglenes kikötőnk az 1-es rugany déli zátonyán. A meder felé erősen lejtő homokos partja az egyetlen ilyen jellegű ígéretes pálya a Budapest-Kulcs közötti szakaszon. Bölcskétől lefelé gyakrabban találunk hasonló terepet. Sajnálom is, hogy nem vagyok hozzájuk közelebb.

Ez a finom homok sajnos mifelénk kevésbé jellemző. Ebből alakulnak ki azok a remek törések és mélyedések, amikben szeretnek megbújni a süllők. Baja és Mohács környékén tobzódnak az ilyenekben. Nem csoda hát, hogy ott jobb eredménnyel gumihalaznak a horgászok.

Ha a homokban valami uszadék megtelepszik, akkor mögötte és előtte megváltoznak az áramlási viszonyok és ezek már öngerjesztő módon hozzák létre a hókonyos, lépcsős mederszakaszokat.

Míg és a partot fotózgattam, addig srácaim szép kis tábort rittyentettek. Lám mire képes az éhség...

Engem azonban egyelőre jobban érdekeltek a wobblerek, ezért ezeket kezdtem dobálni egy közepesen húzós vizű szakaszon.

Az első példány kellemes meglepetést okozott, mert merőleges lapkája ellenére nem csak a felszínt szántja, hanem egy kissé a felszín alatt jön. Megállításkor emelkedése sem túl gyors, mozgása tökéletesen szimmetrikus, veretése közepes sodrásban ideális. A testben végig vezetett drótozása és a horgai harcsa fogásra is alkalmassá teszik.

De a mérete okán még balinra is tökéletes, mert elég nagy tömegű és baromi messzire száll. Ráadásul ez a szín különösen jó balinos csalinak ígéri.

A második típus egy shallow runner a Rapala SSR-nél kissé erősebb mélyretöréssel. Ennek a wobblernek is tökéletes a mozgása: szimmetrikus, ideálisnak tűnő amplitúdóval és gyors behúzáskor sem fordul ki.

Megállításkor egy kicsit emelkedhetne lassabban, mert így a berántások-megállítások kombinálásával nem lehet olyan jól operálni, de ehhez a kissé tömzsi testhez nem is lehet ezt a jerkelhető mozgást párosítani. Szép messzire hajítható ez a darab is.

A deeprunner változat is tökéletes. 3 méter körüli vízben ideálisan tudtam finoman kopogtatni a feneket, de emelt botspiccel a felszín közelében vezethető és nagyon lassú mozgásra is billegésbe jön, ami a kövezéseken őszi éjjeleken fog jól jönni. Az emelkedése üteme is tökéletes. Nagyobb terelőlapkája ellenére ez is nagyon messzire és pontosan dobható.

Nagyon tetszetős szemek jellemzik a wobblereket. Szép a színek és a mintázat kidolgozása.

A kidolgozás pont annyira tökéletes, hogy érződjön az egyediség és a házi munka patinája. Nagyon gusztusos kézműves termék.

A háromféle lapkával egy magamfajta dunai horgász fel tudja fedezni a teljes vízréteget.

A testek alap formája egyedi. Talán egy kicsit a Rapala Fatrap és az SSR házassága hozna ilyen utódokat. Egyébként a mozgása is valahol a két típus között van. A felszíni a nyáréjszakai kőruganyokon, a shallow szintén nyáron a párhuzam kövezések rézsűjén, a deeprunner pedig ősszel a part menti medertörések szondázására lehet kiváló.

A színek pedig elsőrangúak. A dunai víz és az itt megtalálható zsákmányhalak színezetével harmonizál mindegyik.

Amíg én a wobblerekkel szöszmögtem a srácok elkészítették a nyársakat.

Rögtönzött szalonna-sütő állvány a lusták kedvéért.

A kaja utáni séta már egy kicsit lehangolóbb volt. Nem csak a horgászok, de a vadászok is elszórják a szemetüket.

Nem beszélve az ártérben felhalmozódott PET palack gyűjteményről. Lesz ez jobb valaha is?

A bejegyzés trackback címe:

https://rablohal.blog.hu/api/trackback/id/tr662743469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.