Szinte menetrend szerint érkezett a nyárias meleg október végén. A vízeresztés előtti hagyományosan jó időszakot próbáltuk meglovagolni barátaimmal a Tisza-tavon. Bár a rendkívüli időjárás nem hozott ideális állapotokat a csukázáshoz, azért kedvenc vizünk így sem hazudtolta meg magát.

Egy kicsit a növények ritkulása is elmaradt az ilyenkor megszokottól. Az ideálisnál egy fokkal sűrűbb növényhelyzet nem a csukák kimozdulásának kedvezett. A sulyom mezők fölé becsúszva csak rövidebb dobásokkal tudtunk operálni. Napközben pedig egyértelműen itt voltak a halak. Az első napon nagy nehezen összekapart 3 halunk közül 2 a legsűrűbb sulyomból jött.

Érdemes volt azonban szenvedni a csalivezetéssel, mert Bocinak már a nap derekán sikerült villantóval egy gyönyörű példányt megakasztani. A hal teljes hossza 98 cm volt és 7.5-8 kilósra saccoltuk a tömegét. A csónaktól nem messze vette fel az óvatosan bepöccentett tompa ezüst kanalat.

A gyönyörű mintázatú egészséges hal szokatlanul agresszíven védekezett, hiszen a víz még majdnem 13 fokos volt. Őszi időben ritka az ilyen élmény. A képek élvezeti értékét kicsit rontja barátom félmeztelen testének látványa :), de ez is jól prezentálja mennyire meleg, napsütéses időnk volt.

Én nem mondtam le továbbra sem arról, hogy idehaza is a jerk csalik üdvösségét hirdessem. Sajnos a tiszatavi állapotok azonban legtöbb helyen nem kedveznek ennek a sokhorgos módszernek. Legjobban a körforgók és a gumihalak vezethetők az ilyen sulyomos közegben, de még azokkal is gyakran macerás a feladat. A növényzet megbolygatása, rángatása pedig nem éppen a cserkelős, osonós móka esélyeit erősíti.

A jerkelős horgászat élvezeti értéke viszont folyamatosan arra sarkall, hogy ezt erőltessem. Sajnos azonban be kell látnom, hogy emiatt mindig el kell szenvednem a csónakban a fogási eredménylista második helyét. Így volt ez most is, hiszen az egyetlen aznapi becsület-csukámat villantóval akasztottam.

A következő két napban ellátogattunk olyan helyekre is, amik eddig szigorúan elzárt területek voltak. A Háromágú holtág nem tett ránk nagyon kedvező benyomást, vélhetően a sekély meder és a túlságosan sűrű és algás növényzet miatt. 1-1 csukát azonban innen is ki tudtunk imádkozni. A Hordódi Holt-Tisza ellenben hatalmas, sokat ígérő pálya. Leginkább Óhalászira hajaz, de a szépsége sajnos nem ér fel a Tisza-tó legszebb holtágáéval. A rendkívül tiszta víz és a verőfény megnehezítette a dolgunkat, így csak 2-2 csukát tudtunk itt elejteni csónakonként.

Az első 2 napon elég jó méretbeli átlagokat produkáltunk. A halak színezete a tiszta víz miatt gyönyörű sötét és jól definiált foltokkal tarkított mintázatú volt. Öröm ilyen csodás halakat csónakba emelni.

Kénytelen voltam én is villantókat körforgókat harcba vetni, hogy ne maradjak szégyenben. Ezekkel a csalikkal aztán én is felzárkóztam a többiekhez. Az egyedsúllyal sem volt semmi gond. A darabosabb jószágokat ez a 92 cm teljes hosszúságú, 4,8 kg-os csuka zárta le a második nap alkonyatán. Sajnos a kiemeléskor csúnyán megsérült az állkapcsa ezért meg kellett neki adjuk a kegyelem-döfést, amire pedig nálunk ritkán kerül sor. Egyébként szokás szerint egyértelműen a napnyugta előtti egy órában voltak csak aktívak a ragadozók, és szinte csak ekkor tudtunk a növény előterekben és a meder rézsűkön is eredményesek lenni.

Sajnos az utolsó napon nagyon visszaesett az átlagméret és alig tudtunk kiló feletti egyedet fogni. Bár darabszámban a két csónakkal ekkor is elértük, sőt eggyel túl is szárnyaltuk az előző napi nyolcat, mégis egy kicsit vágyakozva nézegettünk egy két sovány felhőcske felé, hátha az általuk remélt ború egy kicsit felbátorítaná a nagyobbakat is.

Nem panaszkodhattunk azonban így sem. Három nap alatt 20 csuka nem rossz, ráadásul két nagyon szép is akadt közöttük. A Tisza-tavon hála az új kezelőnek a feltételek csak javulnak. Az új területek felszabadításával pedig még nagyobbá szélesedett az a meghorgászható vízfelület, ami az elmúlt években főleg a kora őszi és vízeresztési időszakban néha már túl kicsinek bizonyult a rengeteg horgász látogató miatt. A megfelelő halvédelem és gazdálkodás megőrizni látszik a faunát. A valki medencében kialakított új csatorna teljesen körbe-hajózhatóvá tette a tározót, és most már csak szabadidőnk és pénztárcánk szabhat határt újabb rekordjaink megdöntésnek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.