Gumihalas szezonzáró
2011.02.28. 11:21
Olyanra sikerült a szezonzáró gumihalazás, amilyen az egész őszi-téli idény volt: gyönyörű volt a víz, az időjárás... csak éppen halat nem fogtunk!
A téli évzáró horgászatra a márciusi süllő tilalom előtti hétvégén a tiszafüredi élő Tiszát céloztuk meg. Első nap még egyedül, második nap Boci barátommal szűrtem a vizet, de a kellemes, szabadban eltöltött horgász órák ezúttal sem a halak miatt maradtak emlékezetesek. Rengeteget dobáltunk. Már 8 órakor vízre szálltunk a Szabicsban és mindkét nap napnyugtáig lankadatlan ostromoltuk a medret a gumihalakkal, de még kapásig sem jutottunk. Az esti kikötések alkalmával bebizonyosodott, hogy mások sem arattak. Első nap inkább reggel fogtak pár kisebb süllőt (Csikós Tomi barátunk 3 süllőjével a kikötő érmesei közé tartozott), aztán este már szinte senki semmit. Második nap alig láttunk, hallottunk egy-két fogásról, pedig rengetegen voltak a folyón. Mi mégis jól éreztük magunkat ezért egy kis képes hangulatjelentést láthattok az alábbiakban.
Nagyon kemény hideg és behavazott csónakok vártak rám reggel. Csak délelőtt 11 felé kezdett olvadni. A víz csodálatos zöld és átlátszó volt. A gumihalat még 60 cm mélyen is látni lehetett.
Ritka látvány február végén. A reggeli órákat didergéssel gyönyörködéssel és a Jana fok alatti mélyebb partszakasz felmérésével töltöttem, ahol csak 25-30 grammos fejekkel tudtam elérni a törést.
Késő délelőtt átváltottam a szemközti laposabb részre. Ezen a szakaszon az elmúlt hetekben nagyon szépen fogták a süllőket a helyi tudorok. A rézsű egyenletesen mélyül. A csalit a parthoz kell dobni és szépen léptetni lefelé. Az ideális beállás dobástávolságnyira van a parttól. A csalit merőlegesen vagy maximum 45 fokban dobom lefelé. A kapások legtöbbször az első 3-4 ejtésben történnek. A fejeket 9 kg-os fonott zsinórhoz és 10-12 centis csalihoz 15 gramm körülire vehettem. Ezzel az alattam lévő medret már nehezen tudtam meghorgászni, de a rézsűn ideálisan vezethető volt a csali.
A favorit szakasz teteje. A délutáni fényváltáskor árnyékba borul ez a rész, ami szerintem növeli a fogás esélyeit, főleg olyan szép derült időben, mint amilyenben két napig részünk volt.
Nem gondoltuk volna, hogy a délelőttünket és a délutánjainkat megkeserítik a jegesedő gyűrűk. Meredekebb csalivezetéssel egy kicsit csökkenteni tudtam a felhordott víz mennyiségét, de így is 5-6 dobásonként küzdeni kellett az elemekkel.
Sajnos volt idő a gumihalakat fejeket tesztelgetni, váltogatni. Két-három új típust is kipróbáltam, amiről még a héten felteszek pár videot.
Ahogy láttam a helyi guruk kedvencei a fehér és zöld színek voltak. Én is főként ezeket nyomtam egy kis narancsos hangulattal fűszerezgetve, de semmi...
Sajnos a jiges doboz is sűrűn került elő, mert az ismeretlen szakaszokon és vékonyabb zsinórom okán jó pár csalit betéptem. Egyébként csökkenthető az elakadások száma, ha nem dobunk túlságosan lefelé, hanem inkább merőlegesen. Ilyenkor a csali körülbelül abban a szögben fog felénk jönni, amilyen szögben az akadók a talajon fekszenek.
Jól átfáztunk délutánra, mert az erős napsütés ellenére a hőmérséklet nem emelkedett 2-3 fok fölé. Második nap Boci kinyafogta a délutáni forró kávét és melegedőt a Szabicsban, de a nap nagy részében csak egy kis termosznyi tea és néhány korty Bolyhos ágyas cseresznye nyújtott vígaszt.
Na meg Laci extra meglepetése a sült oldalas "foszlós fehér kenyérrel"!
Ezek a 15 grammos football jigek mozgatták legszebben a Sharkokat. Sajnálom hogy a végére nem süllő képek jutottak, de valljuk be, legtöbbször így telik egy magyar horgász napja a Tiszán vagy a Dunán.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
